ALAPSZABÁLY
A társadalmi szervezet neve: Kulturális Dolgozók Független Szakszervezete
Nevének rövidítése: KDFSZ
Jogállása: szakszervezet
Székhelye: Kecskemét, Széchenyi krt. 33 4.em./72
I. A szakszervezet célja, feladata és működésének alapelvei
I.1. A szakszervezet a demokrácia és az önkormányzatiság alapelvei szerint működő, önkéntesen létrehozott érdekképviseleti szervezet, mely a jelen Alapszabályban meghatározott célok elérésére alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
I.2. A szakszervezet célja tagjai munkaviszonyával, foglalkoztatásával, szociális és gazdasági viszonyaival kapcsolatos érdekeinek feltárása, képviselete és védelme, különös tekintettel a munkahelyi szintű érdekvédelem megvalósítására. Céljai elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet szentel a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló tényezőknek, a munkahelyi biztonság megteremtésének, valamint a munkavállalói jogok biztosításának.
I.3. A szakszervezet az állami szervektől, a politikai pártoktól és a munkáltatóktól függetlenül működik.
II. A tagsági viszony
II.1. A szakszervezetbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes.
II.2. A szakszervezet rendes tagjává válhat a Magyar Köztársaság valamennyi könyvtárának, közművelődési, levéltári, múzeumi, oktatási, nevelési és más, a kulturális területen működő közgyűjteményi és közművelődési intézményének, szervezetének valamennyi munkavállalója, nyugdíjasa, aki elfogadja a szakszervezet céljait és Alapszabályát. A tagok személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A tag felvételére az Elnökség jogosult.
II.3. A szakszervezet pártoló tagja lehet az a személy vagy szervezet, aki/amely a szakszervezet célkitűzéseivel egyetért, Alapszabályát elfogadja, s a szakszervezet céljainak megvalósulását anyagi hozzájárulással támogatja. Költségvetési szerv a szakszervezet pártoló tagja nem lehet. A pártoló tag felvételére a KDFSZ Elnöksége jogosult.
II.4. A szakszervezet tiszteletbeli tagja az lehet, akit a szakszervezet Taggyűlése – érdemeire tekintettel - e tagságra megválaszt.
II.5. A rendes tagsági és a pártoló tagsági viszony létesítéséhez írásbeli belépési nyilatkozat szükséges, melyben a leendő tag kifejezi belépési szándékát, nyilatkozik a szakszervezeti célok és az Alapszabály elfogadásáról, valamint kötelezettséget vállal a tagdíj fizetésére.
II.6. A tagsági viszony megszűnik:
a tag halálával,
a szakszervezet megszűnésével,
a tag kilépésével a II.6.1. szerint,
a tag kizárásával a II.6.2. szerint.
II.6.1. A tag kilépési szándékát köteles írásban bejelenteni az Elnökségnek. A tagsági jogviszony azon a napon szűnik meg, amelyen a tag a bejelentést megtette.
II.6.2. Aki a szakszervezet céljával, illetve Alapszabályával ellentétes magatartást tanúsít, az a szakszervezetből kizárható. A kizárásra az Elnökség jogosult, amennyiben a kizárásról határozó ülésre - írásban - meghívta a tagot. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt lehetőséget kell adni a tagnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére, és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre.
II.6.3. A tag a kizárásáról szóló határozat ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül panasszal élhet. A jogorvoslati lehetőségről a tagot a határozatban tájékoztatni kell.
II.6.4. A II.6.3. szerinti panaszt az Elnökséghez kell írásban benyújtani. A panaszt a Taggyűlés bírálja el. Ennek érdekében az Elnökség a panasz beérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra rendkívüli Taggyűlést hív össze.
II.7. A tagok jogai és kötelezettségei
II.7.1. A szakszervezet rendes tagja
részt vehet a szakszervezet tevékenységében és rendezvényein (jogosult a szakszervezeti rendezvényeken megjelenni, azokon az elfogadott ügyrendnek megfelelően felszólalni, indítványokat, javaslatokat előterjeszteni, az üléseken szavazati jogát gyakorolni),
a szakszervezet tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, a különleges jogállású tagokat,
köteles a tagdíj megfizetésére, a szakszervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel,
köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére,
nem veszélyeztetheti a szakszervezet céljának megvalósítását és tevékenységét,
választhat és választható a szakszervezet szerveibe (jogosult a tisztségviselőket megválasztani, szakszervezeti tisztségeket betölteni, a tisztségviselők megválasztását kezdeményezni), továbbá jogosult
tag kizárását kezdeményezni,
a szakszervezet működéséről, pénzügyeiről (a beszámolók közötti időszakban is) tájékoztatást kérni,
a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben tájékoztatást, védelmet és képviseletet kérni,
a szakszervezet által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni,
a szakszervezet rendes tagja a szakszervezet bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
II.7.2. A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulással vesz részt a szakszervezet tevékenységében. A szakszervezetben aktív tevékenységet nem végezhet, döntéshozatalban szavazattal nem rendelkezik, szakszervezet szerveibe nem választhat és nem választható. A szakszervezet célkitűzéseit erkölcsileg támogathatja.
a szakszervezet pártoló tagja a szakszervezet bármely szervének törvénysértő határozatát érintettség esetén a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
II.7.3. A szakszervezet rendes tagja köteles eleget tenni az
Alapszabályban meghatározott kötelességeinek,
így a szakszervezet célkitűzéseinek megvalósítását elősegíteni,
a szakszervezet Alapszabályát betartani,
az Alapszabályban rögzített mértékű tagdíjat rendszeresen fizetni.
II.7.4. A szakszervezet tiszteletbeli tagja mentesül a tagdíj fizetésének
kötelezettsége alól.
a szakszervezet tiszteletbeli tagja a szakszervezet Taggyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, a döntéshozatalban szavazattal nem rendelkezik, szakszervezet szerveibe nem választhat és nem választható.
a szakszervezet tiszteletbeli tagja a szakszervezet bármely szervének törvénysértő határozatát érintettség esetén a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
III. A szakszervezet szervezeti felépítése
III.1. Taggyűlés
III.2. Elnökség
III.3. Szakszervezeti csoport
III.4. Csoport Ügyvivő testület
III.5. Számvizsgáló Bizottság
III.6. Országos Ügyvivő Tanács
III.1. Taggyűlés
III.1.1. A szakszervezet döntéshozó szerve a Taggyűlés, mely a tagok összességéből áll.
III.1.2. A Taggyűlés szükség szerint, de legalább évente ülésezik.
III.1.2.1. A Taggyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a Taggyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
III.1.3. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a bíróság elrendeli, vagy a tagok legalább 1/3-a az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi, illetve a II.6.4. szerinti esetben. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az szakszervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, a szakszervezet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy a szakszervezet céljainak elérése veszélybe kerül. Ezekben az esetekben a Taggyűlés a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmények megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szakszervezet megszüntetéséről dönteni.
III.1.4. A Taggyűlés összehívásáról az ülés időpontja előtt legalább 30 nappal a tagokat írásban értesíteni kell a napirend, a helyszín és az időpont megjelölésével.
III.1.4.1 A Taggyűlés meghívó kézbesítésétől a Taggyűlés napjáig a tagok és a szakszervezet szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indoklásával. Napirend kiegészítésére a Taggyűlés előtti 10 nappal bezárólag van lehetőség, a módosított meghívót vagy az elutasított módosítási javaslatot a Taggyűlés előtt legkésőbb 7 nappal a tagoknak ki kell küldeni. Elnökség dönt a napirend kiegészítéséről. Amennyiben az Elnökség nem dönt, vagy elutasítja a kiegészítést, abban az esetben a Taggyűlés napirend elfogadása előtt külön dönt a kiegészítés tárgyában.
III.1.5. Rendkívüli esetben a napirend, a helyszín és az időpont megjelölését tartalmazó értesítést legkésőbb az ülés időpontja előtt 10 nappal kell írásban eljuttatni a tagokhoz.
III.1.6. A Taggyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben ideértve különösen az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztását - titkos szavazással dönt. Titkos szavazás esetén a Taggyűlés jelenlévő tagjai közül 2 főből álló Választási Bizottságot választ, mely ellenőrzi, hogy a választás az Alapszabályban és a szakszervezetre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történjen, lebonyolítja a választást.
III.1.6.1. A Taggyűlés határozatainak meghozatalakor nem szavazhat az,
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy másfajta előnyben részesít,
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szakszervezetnek nem tagja vagy alapítója,
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
aki személyesen érdekelt a döntésben.
III.1.7. A Taggyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagoknak több mint 50%-a jelen van.
III.1.8. A Taggyűlés határozatainak érvényességéhez a határozatképes ülésen jelenlevő rendes tagok több mint 50 %-ának egyetértése szükséges, kivéve az Alapszabály módosítását, amikor a jelenlévő rendes tagok háromnegyedes egyetértésére van szükség.
III.1.9. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az Alapszabály elfogadása és módosítása;
az Elnökség tagjainak megválasztása;
a szakszervezet programjának elfogadása és módosítása;
a tagsági viszonyt érintő határozatok elleni panaszok elbírálása,
a tisztségviselők esetleges tiszteletdíjáról való döntés;
a szakszervezet évi költségvetésének elfogadása;
a szakszervezet évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
az elnök és az Elnökség évi beszámolójának elfogadása;
döntéshozatal nemzetközi és hazai szakszervezeti szövetséghez való csatlakozásról, illetve az abból történő kilépésről;
döntéshozatal más szakszervezettel történő egyesülésről;
a szakszervezet feloszlásának kimondása,
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő szakszervezettel munkaviszonyban áll,
az olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyet a szakszervezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok vagy más szakszervezeti szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
végelszámoló kijelölése.
III.2. Elnökség
III.2.1. Az Elnökség három tagból áll, akiket a Taggyűlés választ. Közülük egy főt az elnöki, egy főt az alelnöki, egy főt a gazdasági alelnöki tisztségre választ meg a Taggyűlés.
III.2.2. Az Elnökség feladata a szakszervezet mindennapi ügyeinek intézése és döntéshozatal az Alapszabály, valamint a Taggyűlés határozatainak keretein belül.
III.2.3. Az Elnökség tagjait két évre választják meg.
III.2.4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.
III.2.5. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnökség bármely tagja az ok és a cél megjelölésével, írásban kéri. A rendkívüli ülést a kérelem közlésétől számított 3 napon belül össze kell hívni.
III.2.6. Az Elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés összehívásáról az Elnökség tagjait az ülést megelőzően legalább 10 nappal írásban értesíteni kell a helyszín, az időpont és a napirend megjelölésével.
III.2.7. Az Elnökség határozatképes, ha legalább két tagja jelen van.
Határozatainak érvényességéhez legalább két tag egyetértése szükséges.
III.2.8. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza.
III.2.9. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a Szakszervezet mindennapi ügyeinek intézése;
a szakszervezet programjának, valamint a Taggyűlés határozatainak végrehajtása;
a Taggyűlés előkészítése;
a Taggyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
a Taggyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
részvétel a Taggyűlés és válaszadás a szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre;
döntéshozatal azokban az ügyekben, melyeket az Alapszabály nem utal felsőbb szerv hatáskörébe;
tagok felvétele;
döntéshozatal tagkizárási ügyekben;
a tag- és tagdíjnyilvántartás vezetése;
a szakszervezet pénzügyi nyilvántartásának vezetése;
a szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
a szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
a szakszervezet éves költségvetési tervének elkészítése és a Taggyűlés elé terjesztése;
évente - legkésőbb a tárgyévet követő március végéig - írásbeli pénzügyi beszámoló készítése az éves költségvetés végrehajtásáról, illetve a beszámolónak a Taggyűlés elé terjesztése,
A szakszervezet jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
A szakszervezetet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele.
III.2.10. Az Elnökség tevékenységéről évente írásban beszámol a Taggyűlésnek
III.2.11. Az Elnökség tagjának megbízása megszűnik:
határozott idejű megbízatás időtartamának lejártakor,
megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
visszahívással,
lemondással,
a vezető tisztségviselő halálával,
a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenységének ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
III.2.12. Az Elnökség tagja megbízatásáról egy másik Elnökségi tagnak vagy a Taggyűlésnek címzett nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül lemondhat.
III.3. Szakszervezeti csoport
III.3.1. A szakszervezet felépítésének alapegysége a csoport, mely tagjai érdekében - a választott csoportbizalmin keresztül - léphet fel a munkáltatóval szemben.
III.3.2. A tagok közös részérdekeik képviseletére - munkahelyi alapon - csoportokat hoznak létre. Önálló munkahelyi csoport akkor hozható létre, ha az adott munkahelyen legalább három szakszervezeti tag dolgozik, és írásban bejelenti a csoportalakítást a KDFSZ Elnökségének.
III.3.3. Minden tagnak – belépésétől, illetve a csoport megalakulásától kezdve - részt kell vennie a munkahelyén működő csoportban.
III.3.4. Egy munkahelyen csak egy szakszervezeti csoport alakítható, annak taglétszámától függetlenül.
III.3.5. A szakszervezeti csoport szervezeti és működési rendjét a csoportok önállóan határozhatják meg. A működési rend kialakításánál azonban figyelembe kell venniük, hogy a csoportbizalmi és a csoportügyvivők megválasztása és visszahívása csak titkos szavazással történhet, melyhez a csoport tagjai több mint 50%-ának egyetértése szükséges.
III.3.6. A csoport által elfogadott szervezeti és működési rend egy példányát át kell adni az Elnökségnek.
III.3.7. A szakszervezeti csoport kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a csoportbizalmi, csoportügyvivők megválasztása és visszahívása,
a helyi kollektív szerződés elfogadása,
a csoportbizalmi, csoport ügyvivő testület beszámolójának elfogadása,
döntés a szakszervezeti csoport tagjai által befizetett tagdíjak csoportot megillető része felhasználásának szabályozása ügyében az Elnökség határozatának figyelembevételével.
III.3.8. A szakszervezeti csoport automatikusan megszűnik, amennyiben taglétszáma három fő alá csökken, vagy amennyiben tartósan (legalább három hónapon át) csoportbizalmi nélkül marad.
III.4. Csoport Ügyvivő testület
III.4.1. Azok a szakszervezeti csoportok, amelyek létszáma eléri a 20 főt vagy a tagok legalább három különböző telephelyen dolgoznak, az érdekvédelmi
munka folyamatosságának biztosítása érdekében Csoport Ügyvivő Testületet hoznak létre.
A Csoport Ügyvivő Testület a csoportbizalmiból és 2-6 ügyvivőből áll.
III.4.2 A Csoport Ügyvivő Testület ellátja azokat a feladatokat, amelyet a szakszervezeti csoport szervezeti és működési rendje, valamint a csoport döntései meghatároznak.
Üléseit a csoportbizalmi hívja össze, működési rendjét a csoport szervezeti és működési rendjében kell meghatározni.
III.5. Számvizsgáló Bizottság
A szakszervezet általános ellenőrző szerve, létszáma 2 fő. Tagjait egyszerű többséggel a taggyűlés 2 évre választja meg.
A Számvizsgáló Bizottság feladata: – ellenőrzi a szakszervezet működését és gazdálkodását, – ellenőrzi az alapszabályban és a szakszervezetre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti működést, a taggyűlési határozatok végrehajtását. Az elnöktől jelentést kérhet, amelyet az elnök 15 napon belül köteles megadni, a szakszervezet könyvelési irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Számvizsgáló Bizottság tagja köteles az elnököt tájékoztatni és a taggyűlés összehívását az elnöknél kezdeményezni az alábbi esetekben:
– ha a szakszervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekét súlyosan sértő cselekmény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése, illetve következményeinek elhárítása, enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé
– tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult taggyűlést a Számvizsgáló Bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a taggyűlés összehívására a Számvizsgáló Bizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Számvizsgáló Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság tagja:
– az elnökség tagja,
– a szakszervezettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki az egyesület cél szerinti juttatásában részesül
– kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által adható alapszabály szerinti juttatásokat,
– az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
–
A Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga határozza. A Számvizsgáló Bizottság tagjai munkájukat társadalmi megbízatásként végzik, részükre a Taggyűlés költségtérítést állapíthat meg.
III.6. Országos Ügyvivő Tanács
A Tanács a szakszervezet, tanácsadó szerve. Tagjait ez Elnökség saját határozatával nevezheti ki, - illetve hívhatja vissza - a szakszervezet tagjai közül, szakpolitikai ágazatonként (szakmánként) 1-1 képviselővel.
Megbízatásuk 5 évig, vagy visszavonásig tart.
Nem tartoznak a szakszervezet tisztségviselői közé, a szakszervezet nevében - Elnökségi felhatalmazás nélkül – nem járhatnak el, jognyilatkozatokat nem tehetnek.
Ülésrendjüket saját hatáskörükben, állapítják meg.
Feladatuk, hogy a szakszervezet Elnökségi tagjainak szakpolitikai kérdésekben tanácsot adjanak, ágazatonként koordinálják a munkát, a szakszervezet Elnökségét tájékoztassák a legújabb szakpolitikai hírekről, aktuális kérdésekről, véleményezzék az országos akciók szervezését.
Az Elnökség saját határozatában felhatalmazhatja a Tanácsot, vagy egyes tagjait maghatározott feladatok végrehajtására, lebonyolítására a szakszervezet nevében.
Javaslatuk, tanácsuk megtételére, a megkeresést követő 14 napon belül kötelesek. Önálló szakmai javaslat megtételére jogosultak az Elnökség irányában.
IV. A Szakszervezet tisztségviselői
IV.1. Elnök
IV.2. Alelnök
IV.3. Gazdasági alelnök
IV.4. Csoportbizalmi
IV.5. Csoportügyvivő
IV.1. Elnök
IV.1.1. Az elnök az Elnökség tagja, akit a Taggyűlés választ a szakszervezeti tagság közös képviseletére.
IV.1.2. Az elnök képviseli a szakszervezetet és annak teljes tagságát a
munkáltató és külső szervek előtt.
IV.1.3. Ellátja mindazon ügyeket, melynek képviseletére az Alapszabály, a Taggyűlés vagy az Elnökség felhatalmazza.
IV.1.4. Az elnök tevékenységéről évente írásban beszámol a Taggyűlésnek.
IV.1.5. Az elnök köteles részt venni az Elnökség, valamint a Taggyűlés ülésén.
IV.1.6. Az elnök feladata az Elnökség, valamint a Taggyűlés összehívása, üléseinek vezetése.
IV.2. Alelnök
IV.2.1. Az alelnök az Elnökség tagja, akit a Taggyűlés választ.
IV.2.2. Az alelnök feladata
elnökségi felhatalmazás alapján az elnök teljes körű helyettesítése annak akadályoztatása esetén,
az Elnökség határozatai alapján adódó eseti feladatok végrehajtása,
a testületi határozatok végrehajtásában való részvétel.
IV.2.3. Az alelnök részt vesz az Elnökség, valamint a Taggyűlés ülésein.
IV.3. Gazdasági alelnök
IV.3.1. A gazdasági alelnök az Elnökség tagja, akit a Taggyűlés választ.
IV.3.2. A gazdasági alelnök feladata
a szakszervezet gazdálkodásának irányítása,
a szakszervezet évi költségvetésének, valamint az évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az Elnökség elé terjesztése,
elnökségi felhatalmazás alapján az elnök teljes körű helyettesítése annak akadályoztatása esetén,
az Elnökség határozatai alapján adódó eseti feladatok végrehajtása,
a testületi határozatok végrehajtásában való részvétel,
a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében az elnökkel együttesen jogosult a szakszervezet képviseletére.
IV.3.3. A gazdasági alelnök részt vesz az Elnökség, valamint a Taggyűlés ülésein.
IV.4. Csoportbizalmi
IV.4.1. A csoportbizalmi a szakszervezeti csoport által választott tisztségviselő, aki a helyi ügyekben képviseli a csoport tagjait a munkáltatóval szemben, és képviseli a csoportot a Taggyűlésen.
IV.4.2. A csoportbizalmik önállóan képviselhetik a csoport tagjait mindazon ügyekben, melyek csak az adott csoport tagságát érintik.
A helyi kollektív szerződés tervezetét a csoport elé terjesztik jóváhagyásra.
IV.4.3. A tagság más csoportjait is érintő ügyekben történő állásfoglalás előtt a csoportbizalmik kötelesek kikérni az Elnökség véleményét.
IV.4.4. A csoportbizalmik kötelesek részt venni a Taggyűlésen.
IV.4.5. A csoportbizalmik kötelesek - a csoport szervezeti és működési rendje szerint - a tagságot információkkal ellátni a szakszervezet ügyeiről, a döntésre kerülő témákról és a hozott határozatokról.
IV.4.6. A csoportbizalmik a döntések előtt kötelesek kikérni a tagság véleményét és azt képviselni.
IV.5. Csoportügyvivő
IV.5.1. A csoportügyvivő a szakszervezeti csoport által választott tisztségviselő, aki ellátja a csoport szervezeti és működési rendjében, valamint a csoport határozatai által meghatározott feladatokat.
V. Pénzügyek
V.1. A szakszervezet működésének pénzügyi feltételeit alapvetően a tagdíjakból biztosítja. A tagdíj összege: bruttó bér 1% .
A tagdíjfizetés négy módon történhet:
havonta, utólag közvetlenül a gazdasági alelnöknek történő fizetéssel;
havonta, utólag, munkáltató általi levonás útján,
havonta, utólag postai utalványon történő feladással,
havonta, utólag folyószámláról történő fizetéssel.
V.2. A GyES-en, GyED-en, nyugdíjban illetve tartós betegállományban lévők
egységesen 1000 ft/éves jogfenntartó tagdíjat fizetnek.
V.3. A pártoló tagi díj összegét a pártoló tag határozza meg, de az havonta minimum 1000Ft.
V.4. A szakszervezet érdekvédelmi céljai elősegítése érdekében másodlagosan gazdasági tevékenységet is folytathat.
V.5. A bankszámla feletti rendelkezésre Nyíri Ákos-elnök és Kullai Krisztina Orsolya gazdasági alelnök együttesen jogosult.
V.6. Az önálló csoportok rendelkeznek az általuk befizetett tagdíj 40%-ával. A pénzeszköz felhasználását az Elnökség határozatának figyelembevételével kell megvalósítani. A befolyt tagdíj 60%-a a szakszervezet közös költségeire fordítandó, felhasználásáról az éves költségvetés elfogadásakor a Taggyűlés dönt. A csoport megszűnésével a csoport által fel nem használt tagdíjhányad a szakszervezet közös költségeire fordítható.
VI. A szakszervezet megszűnik
VI.1. A szakszervezet megszűnésére a Ptk. által meghatározott megszűnési okok rendelkezései érvényesek.
VII. Záró rendelkezések
VII.1. Jelen Alapszabály a szakszervezet működésének alapdokumentuma, melyet a KDFSZ Taggyűlése módosított 2022. március 24. napjával az alapdokumentum III.1.9. pontja alapján.
VII.2. Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály megfelel az alapdokumentum módosítások alapján hatályos tartalmának.
Kelt: Kecskemét, 2022. március 24. Nyíri Ákos KDFSZ elnök